Makány Márta nemzetközileg elismert divattervező. Munkásságát 2010-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. Márta személyisége és munkái nem csupán a kreatív szellem csemegéi, de a nők minden generációjának inspirációként szolgáló mesterművek. Találkozásunk lehetősége már az interjú felmerülésekor is nagy izgalommal töltött el. Ahogy megérkeztem szalonjába, azonnal egy varázslatos világba csöppentem... Márta, gyönyörű ruhák, művészi rajzok, értékes gondolatok...

-Bódi Helga:  Számodra mit jelent az alkotás? Ihlet kell hozzá? Laikusként úgy képzelem, ha eszedbe jut valami, rögtön papírra veted.

-Makány Márta: Középiskolában tanították, hogy amatőrnek ihlet kell profinak határidő. Ez egy ugyanolyan munka mint bármelyik más, én ezt nem tartom olyan bonyolultnak, mint sokan gondolnák. Ez is egy feladat amit meg kell csinálni. Vannak szebb és érdekesebb részei és kevésbé érdekesek, de az is ugyanolyan fontos. Ez nem hobbi ez komoly munka. Határidők vannak, célok és időpontok. Ez nem egy céltalan, kerettelen folyamat. Nincs olyan , hogy alkotás. Ruhákat készítünk. Ha valamit le kell rajzolni, akkor átszellemülten ülök és rajzolok, de azt gondolom ez nem így működik. Amit meg kell csinálni, azt meg kell csinálni.

-B.H.: Mi történik amikor új kollekció van készülőben?  Mi alapján választod ki az anyagokat?

-M.M.: Végig kell gondolni, hány darab, milyen anyagot veszek, mit láttam, mit gondolok erről, mik az előző kollekció tapasztalatai. Mit kell erősíteni, mi az amiből kevesebbet kell csinálni. Milyen áron szeretném eladni, ahhoz mennyi költséget engedhetek meg magamnak. A sok-sok év tapasztalása segít. Részben érzed, részben különböző informális felületekről, trend előrejelzésekből  gyüjtöm az információkat. Belső hangod megsúgja, milyen szín, milyen anyag lesz az érdekes számodra. A kiállításokon divatos anyagokat árulnak. Nagyot nem tudsz tévedni. Elmész Párizsba, az anyagkiállításra és láthatod a kínálatot. Egyik gyár sem önmaga ellensége, hogy olyat csináljon ami nem lesz kelendő.

B.H.: Mi történik veled mostanában, világszinten és itthon?

M.M.: Most épp New York-ba készülök a Fashion Weekre. Ősszel is voltam és ismét ott leszek. Megpróbálok világhírű lenni. Ennek ez egy lépcsőfoka. Itthon a kedves vendégeknek varrok szép ruhákat. Magyaroszágon mostanában nem lesz bemutatóm. Elsősorban Amerikára , Párizsra és a Közel-Keletre koncentrálok. Ezeken a helyeken próbálok gyökeret verni és a boltokban megjelenni.

-B.H.: Szerinted változott a nők  stílusa az elmúlt években?

-M.M.: Nem hiszem, hogy nagyon megváltoztak volna, azzal, hogy elérhetőbb áruak a ruhák, mindenki számára elérhetőbb a divat. Nincs korosztályos határ a divatban. Nem választjuk külön, hogy fiatalok, középkorúak vagy idősek divatja. Senki nem szeretne idős néninek öltözni.

-B.H.: Kérlek avasd be  a szupervumeneket a titokba, miben lehetnek trendik a tavaszi, nyári, napsütésben.

-M.M.: Minden színes és csupa csipke. Bár én mindig színes dolgokat csinálok. Az örök Chanel kosztüm is szerepel a palettán. A következő ősz-tél trendjét a bársony uralja mindenféle színben.

-B.H.:  Az olvasóink elmondhatják, hogy igazán lépést tartanak a divattal, már most készülhetnek a következő szezonra. Ha megnézzük a különböző boltok kínálatát....az tök jó, mégis nekem úgy tűnik, kicsit uniformizált. Ha nálad szétnézek, itt minden egyes darab egy külön csoda.

-M.M.: A divat az mindig valamennyire egységesít.

Nálam, a saját kollekciómat láthatod és én egyébként is egy csiribiri személyiség vagyok. A boltokban kapható darabok is mind divatosak. A mai márkák nagyon profin állítanak össze nagyon sok mindent.

-B.H.:  Mi a véleményed csak a vékonyak lehetnek csinosak és szexik? Ezt sugalja a többségi média. Szerinted egy nő mitől lesz szupervumen?

-M.M.: Nem hiszem,hogy ezt a média mondja , ezt az emberek maguknak mondják.

Minden nő szupervumen,aki él dolgozik, mindenfélét csinál. A legfontosabb, hogy saját magadnak és a párodnak megfelelj. Legnagyobb nehézséget az önmagunkkal vívott harcok jelentik.  Szerencsésnek érzem magam, nagyon optimista természetem van. Ha elfáradok vagy valamitől rossz kedvem lesz, alszok egyet és már másnapra jól vagyok. Hosszantartó mély tragikus szakaszaim nem voltak magammal.

-B.H.:Mit gondolsz a kudarcról, akár magánéleti vagy szakmai?

-M.M.: Van az a mondás, hogy ami nem öl meg az megerősít. Azt gondolom, hogy az embernek menni kell előre, ha leülsz és sirdogálsz attól semmi nem lesz jobb. Ez csak rajtad múlik, magadnak kell megfelelned.

-B.H.:Nagyon példaértékű a gondolkodásod. A nálad megforduló hölgyek a szép ruhákon túl a Te személyiségedből is töltődnek. Stílustanácsadásal is foglalkozol?

-M.M.: Szívesen segítek, elmegyek vásárolni is a kedves vendéggel. Átöltöztetjük, lefotózzuk, megmutatjuk neki, hogy mi mit gondolunk róla. Azt szoktam tanácsolni, hogy próbáljon fel olyan ruhadarabokat, ami egy hasonló alkaton tetszik neki, nézegesse, hogy mik azok a darabok amiket az az ember visel. Én például mindig egybe ruhában járok amit  Nigellán láttam meg, hogy szép ruhához farmer jacket visel.

Ha valaki eljön hozzám, én mindenkivel nagyon szívesen foglalkozom, aki vette a fáradságot és kinézett engem. Segítek, akár ruhát rendel vagy csak tanácsot kér. Semmi akadálya semminek. Nagyon fontos, hogy megválasszuk kinek a véleményére vagyunk kíváncsiak. Azzal, ha valaki engem választ,  szeretne egy kicsit bátrabb lenni.

Legyetek bátran bátrak szupervumenek. A stílus tanácsadás csodákra képes. Igaz az a megállapítás, hogy a pszichológus a személyiségével gyógyít. Én tovább bővíten ezt a gondolatot.  Márta a személyiségével elbűvöl és segít megtalálni, hogy a benned lévő nőiesség kézzel fogható ruhadarabá varázsolódjon át.

„A szépség attól a perctől kezdve létezik, amikor eldöntötted, hogy önmagad leszel.”   (Chanel)

Mindannyiunkban él az emlék, mikor pici lányként felvettük anyukánk magassarkú cipőjét, sálakat tekertünk a nyakunkba és dívaként sétálgattunk a szobában. Csodálva nézegettük a mesekönyv lapjain Csipkerózsika és a tündérek légies ruháit. Itt kezdődött minden, nőiességünk első pillanatai.

Mai napig nagy kérdés és vita tárgya, hogy személyiségünk kialakulásában mennyit nyom a latba neveltetésünk, és mennyit számít hozott genetikánk. A nőiesség kérdését más oldalról közelíteném meg. Ez egy varázslat. Misztikum. Amióta világ a világ, a női identitás része. Természetesen számít neveltetésünk, genetikánk, de ha tudjuk, és hiszünk abban, hogy a szupervumenség ezek felett áll, akkor nincs bánkódni valónk. Még, ha otthonról  nem is hoztunk megfelelő mintát a nőiességről. Ebben az esetben idő kérdése és önmagadon múlik, hogy felfedezd a „csodát”. A szépség iránti fogékonyság velünk születik. Rácsodálkozunk a világra és az abban rejlő varázslatos dolgokra. Gyermekként nekem az első fogas kérdést a katicabogár jelentette: Ki tette rá a pöttyöket és miért? Gyönyörűnek és különlegesnek láttam, látom a mai napig. Az érzés, amit akkor éreztem örökre az enyém marad. Legyen szó bármiről. Mindenben megtalálom a benne rejlő szépséget és lehetőséget. Ezzel én magam teszem azzá! Gondoljatok ezekre a pillanatokra. Mindenki életében volt egy katicabogár, fűszál, lóhere, hangya, ibolya.....

A szupervumenség több mint stílus, szépség, fiatalság, lehetőség. Ez egy életérzés, ami mindent magában foglal.  A kor sem akadály egy szupervumennek! Anyukám az élő bizonyíték számomra, hogy a nő minden korban nő, hetven fölött is! Legyen szó szépségápolásról, ruhákról, parfümökről.... stb. Mindig ott a szemében a csillogás. Minden helyzetben, amikor a nőiesség a kérdés. Megkérdeztem tőle, hogy kinek akart és akar tetszeni. A válasz: „Önmagamnak”. Egyetértett a Chanel idézetben leírtakkal: ha önmagadnak tetszel, önmagad vagy. Ha önmagad vagy, szép vagy! Ez mindentől és mindenkitől független érzés. Rólad szól! A Te szupervumenségedről!  Önmagaddal összhangba lenni és önmagaddal törődni az egyik legjobb dolog a világon. Ez nem önzőség. Saját magadnak elsősorban Te lehetsz a legjobb „kisgazdája”.

A mai nap legyen vízválasztó az életedben! Az utolsó betű elolvasása után, kortól függetlenül, érezd: Te  szupervumen vagy! Tudod a titkot, ami Te vagy!  Most már a Tiéd!

Születésünk első pillanatától kezdve észleljük világunkat. Ez az a funkciónk, amit nem tudunk kikapcsolni, szabályozni. Velünk van, míg élünk. Sokszor halljuk, hogy „Ragadd meg a pillanatot!” Ezt a javaslatot sokkal könnyebb megfogadni, ha tudjuk, mi történik az agyunkban. Ha tudatosan is részesei vagyunk a „boldogságvadászatnak”.

Élményeink feldolgozása elengedhetetlen a boldog, sikeres élethez. Érzékelésünk 80%-a szemünkön keresztül történik. Csodálatos memóriánk legnagyobb része képekből épül fel. A bennünket érő mindennapi élményáradattal munkamemóriánk „birkózik” meg. Képzeljük el a világ legbonyolultabb autópályáját, hatalmas forgalommal, szorozzuk meg végtelennel. Így talán megértőbbek tudunk lenni önmagunkkal, milyen hatalmas munkát végez az elménk nap mint nap. Mennyi gondolat, inger, érzés, történés kerül feldolgozásra. Hosszú sorokban állnak a feldolgozásra váró információk. Ezeket meg kell ragadnunk, különben elillannak mellettünk. Csodálatos memóriánk az a képességünk, amellyel kódoljuk, tároljuk, majd újra előhívjuk az információkat. A kódolás során befogadjuk és feldolgozzuk az információt, a tárolás során elraktározzuk a már korábban kódolt információkat.

Nagyon fontos, hogy minden este próbáljunk részletesen visszaemlékezni, mi is történt aznap velünk. Lehet, hogy délelőtt megbántott valaki, amire nem szívesen emlékszel vissza. Az esti napi leltár tükrében biztosan másképp fogod értékelni a történést. A kódolás milyensége befolyásolja az információ tárolását. Szeretném, ha mindannyiótoknak a sok boldog emlék tárháza fullon üzemelne. Ehhez, az automatizmus mellett elengedhetetlen a tudatosság. Hamarosan itt a tavasz. Nyílnak a virágok, rügyeznek a fák. Legyen egy saját fátok, bokrotok, virágotok. Kezdjétek a napot a megújuló természet megfigyelésével. Egyszerű, nagyszerű dolog. Semmiségnek tűnhet, de ha minden nap ti is tesztek egy picit magatokért ahogy azt a virág teszi, a Ti lelketekben is kitavaszodik. Döntsétek el, hogy mi érdekel titeket igazán! Arra fókuszáljatok! Védjétek magatokat a sok felesleges információtól. Ha nem így tesztek, hatalmas „forgalmi dugó” lesz a fejetekben. A nap végére elfáradtok, kimerültök. Az élmények, gondolatok tárolási módja befolyásolja az előhívás sikerességét. A szép dolgokra szívesebben emlékezünk, még akkor is, ha a tudósok megállapították, hogy az agy pesszimista. Részletesebben fogadja be a negatív eseményeket, mint a pozitívakat és sokkal gyorsabban is építi be. Ez az evolúció eredménye. Őseink a negatív élmények hatására óvatosabbak és elővigyázatosabbak voltak a vadászat során. A negatív élmények féltő, óvó funkciója segít eligazodni a mindennapok során. Mindig arra gondoljatok, hogy tökéletesre vagyunk tervezve. Észlelésünk, agyunk, működésünk minket szolgál. Tudatossággal, önmagunkra való odafigyeléssel mindenki számára elérhető cél a boldog emlékekkel gazdagított „szép” kor!

Válaszom nem. Nagyon sok oldalról lehet megközelíteni a kérdést, és minden válasz további kérdéseket vet fel. Mi a tökéletesség?  Mi a szépség? Mi és ki a szexi? Kik mondják meg, és mi alapján alakulnak ki az éppen aktuális normák, ideálok?  Sokszor néztem kisvideókat, melyek bemutatták a különböző korok

széségideáljait. Eljátszottam a gondolattal, hogy melyik korban szeretném átélni a nőiesség varázsát. Ösztönösen arra az időszakra esett a választásom, amikor a szexualitást körülölelte a titokzatosság izgalmas gondolata. Azt,hogy mi számít tökéletesnek „nekem”, egyéni tapasztalásokon, érzéseken keresztül élték át az emberek, nagyobb volt az egyén szabadsága. Ez a szabadság most is mindenkié! „Önmagunk és a tökéletesség”, összeteartozó jó barátok. Kamaszként megragadott, mikor a költő a megpillantott és  áhitott női bokáról dicshimnuszokat zengve elábrándozott,  érzékiség szavakba önthető  legmagasabb hőfokán osztotta meg további gondolatait.   Akkor értettem meg, hogy  legnagyobb erogén zónánk az agy,  képzelő erőnket, mint nagyon fontos „segédeszközt” vétek kihagyni szexualitásunkból.  Az elképzelt tökéletesség rólam szól, és nem mérceként beállított formákról.   Napjaink photoshoppal átalakított világában az üzenet: ha nincs tökéletes tested kevesebbet érsz mint nő. A szépséget, tökéletességet sokszor ellenségnek érezheted, valami olyannak ami biztos nem a tiéd.   Vedd kezedbe az irányítást, a te tested a te boldogságod! Állj a tükör elé „Éva kosztümben”, ne félj találkozni önmagaddal! Olyan nem létezik, hogy ne találj valami szép domborulatot, ívet, ami csak a tiéd, téged tesz egyedivé és tökéletessé. Csak magadra és tükörképedre koncentrálj. Ez  komoly, időigényes, izgalmas „feladat”, az eredmény garantáltan nem marad el.  A tökéletesség unalmas, és kiszámítható,  varázslat a részletek felfedezésben van. Legapróbb szépség megtalálása, segít, hogy átéld a nőesség önbizalmát, az érzést ami megváltoztatja szexuális életed. Ne lepődj meg,ha a párod fürkészve néz rád, nem tudja mi történt „Valahogy, most más vagy!”?!  A választ lámpaoltás után tapasztaljátok meg együtt, szenvedélyesen, önfeledten, boldogan......

Hamarosan pukkannak a pezsgők, szállnak a konfettik, elkezdődik a visszaszámlálás,  és összecsendülő pezsgőspoharak  hangja tölti be a teret. Felemelő pillanat ez. Valami elmúlt és valami új kezdődik. Minden évben átéljük és mégis mindig valami más, soha nem hagyunk magunk mögött két egyforma esztendőt. Mindig kíváncsian, érdeklődve figyelem az arcokat ezekben a pillanatokban, vajon mire gondolnak az emberek!? Új évi  fogadalmak sokasága. Megkönnyebbülés, hogy ennek az évnek is vége. Remények...  Éjfélkor minden ember megírja képzeletbeli kívánságlistáját, hogy mire vágyik az új esztendőben. Ösztönösen jön a lelkünkből, hogy mit szeretnénk. Ez pont az az érzés, amit soha ne mulasszatok el megfogalmazni minden reggel!   Hétköznapjaink során is, minden nap egy új kezdetet jelent! Sok-sok lehetőséggel! Egyszerű és nagyszerű segítség  ez a „szürke hétköznapokban”. Biztos eszetekbe jut, hogy vajon miért nem jön az érzés minden nap? A kulcs: szilveszterkor akarva akaratlanul elkészítjük a nagy érzelmi leltárt  szívünkben. Ezért tudjuk megfogalmazni a vágyainkat. A tudatos „leltározás” elengedhetetlenül fontos az életünkben. Ha érzéseink miértjét, hogyanját megfogalmazzuk, akkor a szív és a „buksi” együtt, karöltve, egyensúlyban tartják lelkünket.

Januárban a fű sem nő, szokták mondani. Eljött a mi időnk! Túlvagyunk az ünnepek kellemes zürzavarán. Mindenhol leltároznak. Csend honol és nyugalom. Képzeld el, hogy egy erdei kis faházban, a világ legkényelmesebb foteljában ülsz, a kandallóban ropogó fák ropogását hallgatod, kezedben papír és ceruza. Átgondolod az elmúlt év sikereit, kudarcait, érzelmi és gondolati szinten.

 Segítek a „leltározásban” gondolatébresztő kérdésekkel: Legboldogabb pillanatod? Legrosszabb dolog, ami történt veled? Mit csináltál volna másképp? Sikerült megvalósítanod a céljaidat? Hogyan hatottak rád a sikerek és a kudarcok? Közelebb jutottál-e ahhoz a kérdéshez, hogy megfogalmazd, valóban mi a fontos Neked az életben? Változott-e az értékrended? Közelebb jutottál-e önmagadhoz?

Jó hír, boldog pillanatok mindig lesznek! Fontos, hogy tudatosítsd őket! Fejlődni sajnos csak nehézségek árán tudunk! A megszerzett tapasztalások segítenek elkerülni az ismételt kudarcokat. Ha meg tudod fogalmazni, hogy mit csináltál volna másképp, akkor fejlődtél! Más nézőpontból is látod a helyzeted. Fontos, hogy ne vondd magad kérdőre! A célokban hinni kell és tenni érte! Ha ez a kettő megvan, akkor előbb vagy utóbb a Tiéd! A célbaérés időpontját érdemes rugalmasan kezelni. Emberi természetünkből adódóan hajlamosak vagyunk arra, hogy a sikereinket és kudarcainkat nem egyenlő intenzitással éljük át. Ha célunkat elértünk, a beteljesülés után könnyen jöhet az „ez kipipálva”-érzés. A rossz dolgokon sokkal többet meditálunk. Hidd el, nem éri meg! Az, hogy kinek mi a fontos az életben, nem egyszerű kérdés, mert a válaszadásnál önmagunkra kell fokuszálni. A külvilág tele van normákkal, elvárásokkal, ami a megfelelni vágyás érzését turbózza lelkünkben. Meg fogod találni az egyensúlyt, ha belülről kifelé nézed a világot.

Az életünkről, érzéseinkről való gondolkodás mindig közelebb visz önmagunkhoz. A befelé és kifelé való szemlélődés olyan mint egy ping-pong meccs, amit a külvilággal játszunk. Szerva itt, csere ott... életünk végéig van esély tanulni, tapasztalni és nyerni a játékban. Nagyon boldog új évet kívánok Nektek! Sok-sok szeretettel!

Mindenkit foglalkoztat. Mindenkinek van. Foglalkozik vele, mégsem tartozik a hétköznapi kávézós, sörözős témáinkhoz. Tanácstalanul, kérdéseket feltéve bolyongunk az intim szépség világában. Ennek sarkalatos pontja az intim szőrzet kérdése.  Legyen, ne legyen? Ha van, mennyi legyen? Hogyan távolítsuk el? Mennyire befolyásolja szexuális életünket? Hogyan hat önbizalmunkra? Összefügg-e nőiességünkkel, férfiasságunkkal?

A következőkben válaszokat keresek, tabuk nélkül! Érdekesség képpen rövid történelmi áttekintés. Az ókori egyiptomi és indiai művészetben már találkozhatunk eltávolított szeméremszőrzettel. A reneszánsz női aktok gyakran ábrázoltak teljes csupaszságot. A művészeti felfogás földrajzilag is eltérő volt. Észak-Európában a művészek teljes valójukban jelenítették meg a hölgyeket.  Amerikai, nagy férfimagazinok (Playboy, Penthaus) a 70-es években csak a női felsőtest látványában engedték gyönyörködni a férfiakat. A következő 30 évben a fényképezők  objektíve azonban mindent megmutatott. Először impozáns fehérneművel fedve, később „semmire” kozmetikázva. A múlt század 20-as éveitől elkezdtek rövidülni a szoknyák, ruhaújjak, nadrágok. A divat „rövidülése” látszólagosan még nem befolyásolta szőrtelenítési szokásainkat. A 70-es évek erotikus újságaiban még nyoma sem volt a szőrtelenítésnek. A változás lélekben kezdődött. Mutassunk meg egyre többet magunkból! Élvezzük a szabadságot, felszabadultságot! Idővel a fehérneműk is egyre kisebb méretet öltöttek, lerövidítve az elfedni kívánó határvonalat.  Manapság, a falatnyi fehérneműk korában, elvétve találkozunk nem odaillő „dolgokkal”. Megdőlt az „ilyennek teremtődtünk”-elmélet. Egy indianai egyetem kutatói nagyszabású internetes felmérést végeztek. Több mint kétezer hölgyet kérdeztek meg, 18 és 68 év között, intim szépségápolási szokásaikról és szexuális életükről. A vizsgálatból kiderült, hogy a szeméremszőrtelenítés nem AZ új „norma”. Az egyetlen kivehető trend, hogy minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb a teljesen eltávolított szőrzet.

Van-e kapcsolat a nők szexualitása és az intim szőrzet megjelenése között? Sokak válasza a kérdésre egy egyértelmű „Igen!”. A felmérés ezzel szemben mást igazolt. A szexuális aktivitást, játékosságot, libidót nem befolyásolja a „lenti divat”. Azon népszerű tévhittel ellentétben, hogy a férfiak a nőket befolyásolva próbálják elérni a „pornószínésznő” szerű megjelenést, a kutatások azt mutatták, hogy a partner érzései nem befolyásolják a nők szőrtelenítési szokásait. Jó érzés tudni, hogy a férfiak nem a „fazon módit”  tekintik a nőiesség első szempontjának. A nőt látják egészben. A női kisugárzásnak nem ez a fő momentuma. A szexualitásban a szenvedély a fő hajtóerő. Ez a nők személyes döntése.  Technikában, fazonban igen széles a választás lehetősége. Mindenki úgy csinálja, ahogy szeretné. Amitől a legjobban érzi magát. Mint sok más esetben, itt sem a világ és média által meghatározott, erőltetett normák a meghatározóak, hanem az egyéniség kifejeződése. Az intim szépség kérdése egy személyes kérdés, melyet a saját igényeink, vágyaink formálnak. Cél a boldogság, a saját nőiességünk felfedezése és kifejezése.  

Változókor, klimax. Gyakran elhangzó, nőket  és férfiakat egyaránt érzékenyen érintő szavak, mély tartalommal. Nem lehet róla nem tudomást venni. Az új életszakaszt nem csak az éveink száma jelzi, testünk és lelkünk is komoly változásokon megy át. Az elmúlást átélni nehézséggel jár, az elmúlást megélni lehetőségekkel! Az idő sok dolgot tesz nemessé: testünket, lelkünket. A sok-sok tapasztalat magunkról, másokról, átélt életünkről megkönnyíti a helyzetet. Ekkorra már az ember jól ismeri saját testét és vágyait, nem befolyásolják gátlások és tévhitek. Nem az azonnali kielégülés a fontos , sokkal inkább képes és hajlandó párjára odafigyelni, így a szexualitás idővel egyre tartalmasabb, kerek egésszé válik. A testi változásokkal együtt járó hormonváltozások tünetei, ( hüvelyszárazság, merevedési zavar, libidó csökkenés) ma már nagyon jól kezelhető tünetek, érdemes és kell is foglalkozni vele.

A hormonális folyamatok miatt nem véletlenül kerül előtérbe a minőség szex a mennyiséggel szemben. Áttérhetünk egy új „időszámításra”,  a pillanat varázsára. A pillanatnak nincs eleje, nincs vége,  csak emléke. Gondoljatok bele...... Mindig a pillanatokra emlékezünk, soha nem a napokra.

A jó szex nem csak a lepedőn végzett akrobatikus mutatványokat jelenti, a szerelmeskedés nagyon sok módját magába öleli. Érdemes időt, energiát fektetni a szexualitás irodalmának tanulmányozásába. érdekesnél érdekesebb dolgokat találhatunk. Érzékiség, csábítás, hódítás, a női, férfi „fegyverek”, nem kor kérdése. A korábbi életszakaszban talán pont ezekre a lényeges dolgokra kevesebb idő jutott, most ideje pótolni!

Mit tehetünk, ha a testiség iránti vágy teljesen elmúlik?  Harmonikus kapcsolatban ez testidegen, kétségbeejtő  érzés. A csökkent nemi vágy szégyenérzettel párosul, ami megneheziti átélni a nőiességet, férfiasságot. Leglényegesebb a jó kommunikáció, az új korszak kezdetén, új stratégiák bevezetése. Bátran mondjátok el egymásnak érzéseiteket, gondolataitokat a megváltozott helyzetről.

 A megoldás: Kezdjétek előlről!  Idézzétek fel kapcsolatotok kezdetét, járjátok végig a régen látott helyszíneket, idézzétek fel a boldog pillanatokat. Nem te változtál lélekben, az életed változott.  Agyunk kivételesen működik, ezekben a helyzetekben  érvényesül a „visszahívás” elve. Az emlékek kart öltenek a jelennel együtt és új tapasztalásokkal gazdagítják életeteket. A megváltozott lelki állapot csodákra képes, éveink száma már nem jelent mást: csupán statisztikai adat. 

Cikkem megjelenését követő napon, kedves ismerősöm azzal fogadott,  mennyire érdekesnek találta az írásomat. Meglepte, hogy a „változatosság valoban gyönyörködtet-e”  témát több oldalról közelítettem meg. Erről a kérdésről általában a párkapcsolat jut eszünkbe. Örömmel tapasztalta, milyen sok emlék, elfeledettnek hitt gyermekkori történet jutott eszébe a sorok olvasása közben. Bízom benne, hogy sokatoknak volt hasonló élménye. Felidéztétek milyen nagy boldogság volt kézbevenni az ajándékba kapott babát, játékautót. Elveszettnek hitt dolgainkat megtalálni és az újnak kijáró rajongással ismét kézbe venni. Ígéretemhez híven folytatom a „kincsvadászatot” változatosság támában. Néha elég egyetlen mondat, hogy válaszokat találj és elinduljon a lelkedben a varázslat . Mikor, milyen helyzetben érzem magam elégedettnek? Saját és beszélgetőtársaim tapasztalatai alapján a válasz: amikor igazából benne vagyok a pillanatban. Gondolataink egyek azzal amit csinálunk, nem gondolkozunk és mégis mindent tudunk, érzünk. Az ilyen pillanatok után biztos lehetsz benne, hogy elégedettnek érzed magad.  Elmondhatod: „Boldog, felemelő, sodró...élményben  volt részem!” Ez a pillanat varázsa. Igazán változatos, megunhatatlan, valóban gyönyörködtet. Mindenkiben ott a képesség, hogy ezt megtanulja és átélje. A „pillanat tréning” nagyon hasznos és lélekemelő módszer. Mit érzek, ha valami új dolog van az életemben?

Új párkapcsolat, friss hódítási élmény,flört. Mindenki átélte már az életben, tudja milyen tetszeni, hódítani, csábítani. Ezek nagyon motiváló történések. Az érzés magával ragadó, mindig így szeretnénk magunkat érezni. Erre is vezethetők vissza napjaink párkapcsolati problémái. Egész életünk érzelemvadászat, boldogságra vágyunk. A nagy kérdés, hogyan érhetem ezt el, mit tudok tenni?  Mindenkinek ott van a bakancslistáján a  harmónikus párkapcsolat, napjainkban ez mégsem olyan egyszerű. A lényeg, hogy tényleg tudd,  mire vágysz! Ezen nagyon komolyan és mélyen érdemes gondolkodni, összeegyezteni amit a szívünkkel érzünk és gondolunk magunkról, vágyainkról. Hosszútávon próbálj elmélkedni a pillantnyi döntés ebben az esetben nem mindig célravezető. Tudom, hogy nem egyszerű hosszútávra tervezni és a pillanatban élni, de ha sikerül elkapnod a fonalat nyert ügyed van. Légy őszinte magadhoz. Ha úgy döntesz,  az alkalmi kapcsolatok tesznek téged boldoggá, ha mindig személycsere által tudod átélni a hódítást, csábítást, a TE döntésed. Ez is egy út, élni az újból és újból felkínálkozó lehetőséggel valóban változatos és pillanatnyilag biztosan gyönyörködtet, egyben kockázatos is, lelki kimerültséget okozhat.  Ha tartós kapcsolatban szeretnéd átélni a változatosságot, a TE döntésed. Ez sem egyszerű, tudatosság, kitartás,  sok energia szükséges, hogy védekezni tudj a szürke hétköznapok fásultsága ellen.  A szabály, hogy nincs szabály. Nem lehet megmondani a tutit, ahány ember annyi lélek, sors, szituáció, annyi megoldási lehetőség. Ha döntéseidért vállalod a  felelősséget önmagad elött, ha jóban vagy saját lelkeddel akkor bárhogy döntesz nem fogod megbánni!  Tartsd szem előtt, hogy egyszerret két ellentétes irányba lehetetlenség haladni, ezért fontos, hogy tudd mit szeretnél IGAZÁN. Amikor ezt sikerül megfogalmaznod, a pszichés energiáid megsokszorozódnak és biztosan megtalálod az utad. A változatosság Te magad vagy, gondolataid, érzéseid az egész életed. Mindenki életéből lehetne írni hollywody forgatókönyvet. Indulj el önmagadhoz, fedezz fel minden apró zeg-zugot a lelkedben, gyönyörködve tekints saját magadra!

Itt az ideje ha eddig még nem tettük, hogy elgondolkozzunk ezen az egyszerű, de nagyon fontos kérdésről. Általában nem szoktunk erről a témáról elmélkedni, az élet mindennapi sodrásában. Visszatekintve azt láhatjuk, hogy  mindig az aktuális élethelyzetben, aktuális gondolatainkkal és érzelmeinkkel  döntöttünk, választottunk,értékeltük az adott helyzetet. A válasz nem lehet egyértelműen igen vagy nem, személyiség, szituáció, életkor, tapasztalat.... ezek a tényezők mind nagy hatással vannak érzelmeinkre, tudatunkra. Kislánykoromban amikor megkaptam az áhitott babát, rövid idő elteltével már  tudtam, hogy ismét új babát szeretnék. Fiaimnál is tapasztaltam ezt a  jelenséget, ha kisautóról vagy dínóról volt szó. Megértettem a vágyakozásukat, hiszen élénken élt bennem gyermekkorom játékbaba rajongása,   és egyben nem értettem, hogy mi az a belső hajtóerő az újdonság varázsa iránt. Felnőve gondolataim végképp összezavarodtak a nagy ruhásszekrény rendezés során. Elfelejtett és elveszettnek hitt ruhadarabok kerültek elő. Boldogságom határtalan volt,  vannak „új” ruháim. Újdonság varázsával hatottak rám a régi dolgok. Mi történt velem, miért örülök ennyire? Mikor számít valami újnak? Ha valóban új, vagy rég nem találkoztam vele? A régi is lehet új? Ez az apró hétköznapi momentum, mint szekrényrendezés segített abban, hogy rájöjjek, hatalmas kincs van a kezünkben, amit önmagunk számára megadhatunk. Az elégedettség érzését! Nem feltétlenül kell új dolog az életünkbe, hogy átéljük az ujdonság varázsát. Ez igaz az élet minden területére. Nem válthatunk havonta iskolát, partnert, lakhelyet, munkahelyet. A változatosság valóban gyönyörködtet, ennek a mértéke a fontos és az hogy ezt hogyan érjük el. Soha nem unjuk meg nézni a felhőtlen kék eget aranyló napsütésben! Mindig ugyan az és mégis mindig másképp látjuk.  A  változatosság bennünk van, gondolatainkban, szemléletünkben, hozzállásunkban. Ezek azok a tudati tényezők, amik nagyban befolyásolják  szabályozhatatlan érzelmeinket. Az állandóság egyenlő bizonyos fajta biztonsággal.Most gondolhatjátok, hogy a kiszámíthatóság unalmas és egyhangú, hol van ebben a változatosság?  Sok-sok tapasztalat , tanulás és az elmúlt évek segítettek megtalálni a választ. Ahhoz, hogy átéld a változatosság gyönyörét, tarts kincsvadászatot a szekrényedben, olvasd újra kedvenc könyvedet, lehetőségekhez mérten rendezd át a lakást. Nem nagy dolgokra gondolok, szőnyegcsere, polcrendezés.... Biztos vagyok benne, hogy átéled az elégedettség érzését, „Milyen ügyes vagyok”!   

Játékra szeretnék invitálni Titeket! Gondolati kalandozásaimat a változatosságról jövő héten  folytatom. Cél,  segítsek Nektek a gyakorlatban könnyen elsajátítani, hogyan érhetem el az elégedettség érzését. Addig is szeretném ha elgondolkoznátok és válaszolnátok magatoknak az alábbi kérdésekre: Mikor, milyen helyzetben érzem magam elégedettnek? Mit érzek, ha valami új dolog van az életemben? Könnyen változtatok? Ha életkörülményeim változnak, megrendül a biztonságérzésem? Mennyire vagyok kiváncsi? Szeretem a meglepetéseket? Gyakran unatkozom?

A folytatásban részletesen írok a lehetséges válaszokról, megoldási lehetőségekről. A kérdésekre adott választ gondoljátok át párkapcsolat,család, munkahely szemszögéből. Ezek életünk legfontosabb területei, ha itt minden ok, akkor minden OK. Gondolatébresztő elmélkedést kívánok Nektek! Folytatjuk! J